szigorlati alapkérdések (beugró kérdések) 2009/2010. tanév – levelező tagozat (270 kérdés)

Az alapkérdések ismerete elengedhetetlenül szükséges a tételhúzáshoz. A vizsgabizottság tetszőlegesen kiválasztott 3 kérdéssel ellenőrzi az elvárt tudásszintet. A vizsga csak a 3 kérdés maradéktalan megválaszolása után folytatható!

Dr. Pókecz Kovács Attila

tanszékvezető, egyetemi docens

 

           

 

1. Határozza meg a patrum auctoritas fogalmát!

 

A szenátus fontos hatalmi eszköze: a törvényhozó vagy magisztrátus-választó comitia centuriata határozatának utólagos, formaszerű jóváhagyása, amely nélkül a népgyűlés határozatai jogi kötelező erővel nem rendelkeznének.

 

2.      Határozza meg a consilium principis fogalmát!

 

A császár eleinte eseti, majd Hadrianus óta állandó jellegű, államtanácsként működő, tanácsadó szerve. Tagjai a kor legkiválóbb jogtudósai, akik ily módon közvetlen befolyást gyakorolnak a császári jogpolitika alakulására. Ülésein a császár távollétében a praefectus praetorio elnököl.

 

 

3.      Definiálja a jogforrás fogalmát!

 

A „jogforrás” (fons iuris) kifejezés többféle értelemben használatos. Legfőképpen jelenti azokat a közjogban meghatározott eljárásmódokat, ahogyan a tárgyi jog (az állami parancs) létrejön (pl. a törvényhozás), de magukat az arra előírt módon létesült jogszabályokat (pl. törvényeket), sőt azokat az államszerveket is, amelyek a jogalkotásban közreműködnek (pl. törvényhozó testület).

 

 

4.      Határozza meg a szokásjog (consuetudo) fogalmát!

 

A szokásjog (consuetudo) azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyeket a társadalom tagjai anélkül követnek magatartásukban kötelező szabályként, hogy azokat bármely jogalkotó hatalommal rendelkező államszerv a jogalkotásra előírt eljárás szerint megfogalmazta és kihirdette volna.

 

5.      Határozza meg a lex rogata fogalmát!

 

A magisztrátus javaslatára, a szenátus jóváhagyásával, a népgyűlés által megszavazott határozat.

 

 

 

6.      Mit jelent az ún. lex perfecta?

 

A törvény azon fajtája, amely az ellenkező ügyködést érvénytelennek (semmisnek) nyilvánítja.

 

7.      Mit jelent az ún. lex minus quam perfecta?

 

A törvény azon fajtája, amely büntetéssel sújtja az ellenére ügyködőt, de nem teszi érvénytelenné magát az ügyletet.

 

8.      Mit jelent az ún. lex imperfecta?

 

A törvény azon fajtája, amely nem helyez kilátásba hátrányos jogkövetkezményt, némelykor azonban a jogalkotó mulasztását utólagosan prétori szankció pótolja.

 

9.      Mit jelent az ún. lex plus quam perfecta?

 

A törvény azon fajtája, amely az ellenkező ügyletet érvénytelennek tekinti, ezen felül bünteti is.

 

10.  Határozza meg a prétori edictum fogalmát!

 

Az edictum a ius edicendivel rendelkező magisztrátus eredetileg szóbeli hirdetménye (edicere: kimondani), melyben vagy konkrét hivatali cselekményeiről, eseti rendelkezéseiről tudósít, vagy pedig azokat az általános elveket közli, amelyek szerint hivatali éve alatt a hatáskörébe tartozó ügyeket intézni fogja.

 

11.  Határozza meg az edictum repentinum fogalmát!

 

A prétori edictum azon fajtája, amelyben a prétor jogvédelmet adott az ediktumban előre nem látott esetben is.

 

12.  Határozza meg az edictum tralaticium fogalmát!

 

Az ediktum rendelkezéseinek egy olyan szilárd szövege, amely mint „áthagyományozott ediktum”, változatlan alakban jelenik meg az egymást követő magisztrátusok hirdetményeiben.

 

13.  Határozza meg az edictum novum fogalmát!

 

A hivatalba lépő új magisztrátus által bevezetett új rendelkezése az edictumnak.

 

 

 

 

14.  Határozza meg császári mandatum fogalmát!

 

Eredetileg császári és köztársasági tisztviselőkhöz intézett szolgálati utasítások. Később általános formájúak és érvényűek lesznek, és mint közigazgatási szabályzatok (libri mandatorum) az egyes hatóságok feladatkörét határozzák meg egységesen.

 

15.  Határozza meg a császári decretum fogalmát!

 

A császár bírói döntése, amelyet iurisdictiója gyakorlása során hozott. A felek bármely polgári vagy büntetőügyben jogosultak voltak a császárhoz fellebbezni, de maguk a bíróságok is hozzá fordulhattak, ha a hatályos jogot igazságtalannak (iniquum) találták. A császár nem volt kötve sem a civiljoghoz, sem a prétori joghoz.

 

16.  Határozza meg a császári rescriptum fogalmát!

 

A constitutiones speciales körébe tartozó császári rendelet, a princeps írásbeli válasza hatóságok vagy magánszemélyek jogi kérdésekre vonatkozó megkereséseire.

 

17.  Határozza meg a responsum fogalmát!

 

A jogtudósnak a jogkereső felek vagy a laikusbíró kérdésére adott jogi szakvéleménye eleinte élőszóban, később írásban. A vélemény követése nem volt kötelező a bíró számára, csupán meggyőzőerejével hatott, de a responsumban foglalt vélemény szokásjogi úton általánosan elfogadott jogtétellé válhatott, melyre, ha írásba foglalták, később is lehetett hivatkozni.

 

18.  Határozza meg a glossza fogalmát!

 

A jusztiniánuszi szövegek kéziratainak margójára vagy sorai közé írt rövid magyarázó megjegyzés (glossa marginalis, ill. glossa interlinearis), melyről az irányzat követői, a glosszátorok, nevüket kapták. A glosszák eleinte csupán a jogi műszavak magyarázatai, később már utalások is párhuzamos, eltérő vagy egymásnak ellentmondó forráshelyekre.

 

19.  Határozza meg a per fogalmát!

 

A per olyan bírósági eljárás, amelyben a bíró, mint az államhatalom közege, a felek kérelmére és közreműködésével lefolytatott bizonyítási eljárás során kiderített tényállás alapján ítéletében megállapítja a vitás jog fennállását vagy fenn nem állását, és rendelkezik az ehhez fűződő jogkövetkezmények felől.

 

20.  Határozza meg a keresetelévülés fogalmát!

 

Elévülésen a római jog a kereseti jog időmúlás következtében való elenyészését értette, tehát csak az actio szűnt meg, nem pedig az a jog, amelynek érvényesítésére az actio szolgált (kivéve a szolgalmat).

21.  Határozza meg a legis actio fogalmát!

 

A törvény által szigorú pontossággal meghatározott, ünnepélyes perbeli cselekvésmódok (szóbeli mondókák, szimbolikus cselekmények), amelyekkel a peres felek a pert vezető magisztrátustól a jogvita eldöntésére szolgáló eljárás (iudicium) elrendelését kérték.

 

22.  Határozza meg a formula fogalmát!

 

A prétornak a bíróhoz intézett írásbeli utasítása, amely a felek személyének és a per tárgyának konkrét megjelölése mellett megszabta azokat a feltételeket, amelyektől a pernyerés vagy pervesztés függött. Az utasítás tehát a per érdemi eldöntésére vonatkozott.

 

23.  Mit értünk az intentio fogalma alatt?

 

Azon rendes formulaalkatrész, amelyben a prétor a felperes által érvényesíteni kívánt igényt jelölte meg és annak feltételeit foglalta össze.

 

24.  Mit értünk a condemnatio fogalma alatt?

 

Azon rendes formulaalkatrész, amelyben a prétor arra utasította a bírót, hogy amennyiben az intentióban foglaltakat bizonyítva látja, úgy az alperest marasztaló, ellenkező esetben felmentő ítéletet hozzon.

 

25.  Mit értünk a demonstratio fogalma alatt?

 

Azon rendes formulaalkatrész, amely a határozatlan tárgyú, bonae fidei jellegű keresetek jogalapját (causáját) jelöli meg (pl. adásvétel, bérlet letét).

 

26.  Mit értünk az adiudicatio fogalma alatt?

 

Azon rendes formulaalkatrész, amelyben a prétor felhatalmazta a bírót, hogy a felosztandó vagyonból a feleket egyenként illető részeket jelölje ki, és részükre ítélje oda (adiudicare, azaz odaítélni).

 

27.  Mit értünk az exceptio fogalma alatt?

 

Azon rendkívüli formulaalkatrész, amelyben a prétor felhívta a bírót, hogyha az intentióban foglaltakat bizonyítva is látja, még vizsgáljon meg egy további – az exceptióban felhozott – ténykörülményt, és ha ez utóbbi igaznak bizonyult, az intentio valósága ellenére is mentse fel az alperest.

 

Oldal: romai jog beugrók
PTE-LEVELEZÖ /2010 - © 2008 - 2024 - jog.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat